A semmiből érkeztem, a semmibe távozom, életem egy röpke utazás volt csupán, társtalanul, a magány homályában. Vándorként jártam be azt ami megadatott nekem. Közben voltam önfeledt gyermek, éreztem szülői szeretetet, voltam lelkes udvarló, pillanatokig elégedett, majd kitartó. A szerelem ugyan…

Vágyom egy jobb életre, megértésre, szeretetre, a színek dallamára, látni a hangokat, érezni mit nem szabad. Vágyom a száguldó szélre, bőrömön a sóhaj érintésére, melegségre a szívemben, új életre a valóság hidegében. Vágyom meglátni a rosszban a jót, a csúnyában a szépet, a haragban a kényszert, a…

Születünk és meghalunk, jórészt értelmetlenül. De csak JÓRÉSZT, mert ami mégis értelmet adhat életünknek, az csupán három dolog lehet: a gyerek(ek), ha maradandót alkotunk és a boldog percek. De nem könnyű megélnünk mindezt: a gyermek például nem mindig csak örömöt jelent, néha nem hasonlít ránk,…

Nem az a költő, aki rímekben beszél, hanem aki LÁTJA a világot, mely körülveszi aki képes érzékelni aki tud szeretni aki el tudja mondani amit érez aki tudja mit ér az élet aki más, mint a többiek aki legbelül teljességet érez akinek írnia KELL, mert költőnek szültetett